Magyarországon nem annyira elterjedtek az indiai filmek, inkább az amerikaiak. Pedig érdemes lenne vetni egy pillantást az ő filmjeikre is. Az ő saját filmes terük a Bollywood világa. Első és szembeötlő lehet mindenki számára az indiai filmek hossza, ami túllépi az átlagosnak mondható másfél, két órát. Ez viszont a legtöbb esetben nem von le az alkotás értékéből, mondanivalójából. Ez alatt az idő alatt lehetősége van a történetnek részletes kibontakozni és sokszor észre sem vesszük, hogy lassan 3 óra hosszája ülünk a képernyő előtt. A filmek magával ragadóak és sokkal mélyebbre ható érzelmeket képesek kiváltani belőlünk.

Másik dolog, ami észrevehető, hogy nemcsak a filmekben, de más sajtókonferenciákon, televíziós műsoroknál szeretik keverni a hindi nyelvet az angollal és meglepő módon ez náluk megszokottnak tekinthető. Nekem elsőnek furán hangzott, aztán örültem neki, mert így én is megértettem a beszédüket. Néha furcsa akcentussal, de értetően és folyékonyan beszélik az angolt, ami mindenképp pozitívum.

Visszatérve a filmekhez a hosszú idő mellett sokszor megörvendeztetnek minket pár zenés, éneklős jelenettel, amikor a színészek táncra pattannak és együtt énekelnek hol szomorú hol egy vidám jelenet után. Nem minden esetben a színész énekel, van amikor csak rátátognak az adott számra, de így is élvezhető tud lenni és feldobja a film hangulatát. A korhatári besorolás más, mint a nálunk megszokott. Indiában sokkal szigorúbban veszik, ha a filmben pl. akciójelenet, vér, halál vagy szerelmi szál mutatkozik meg. Ezért pl. egy sima akcióhős film is lehet már 18-as karikás. Ezért nem kell megijedni, hogy esetleg valami nagyon brutális vagy gyermekekre káros tartalommal bír az adott film, persze ajánlott a szülői felügyelet az ilyen esetekben is.