Gyermekkorom meghatározó énekese volt Michael Jackson. Kiskoromban még nem is értettem, hogy miről énekel, de azaz egyedi dallam és éneklési stílus már magával ragadott. Ahogy énekelt olyan érzéseket tudott közvetíteni, ami által az ember már sejtette, hogy mit akar Michael átadni nekünk. A lassú érzelgős számokon át a rockba átcsapó dalokig, sokféle stílus volt rá jellemző, de ezek mellett mindig benne volt az ő egyedisége is a dalokban. Nem beszélve a saját táncstílusáról és öltözködéseiről. Egy interjúban elmondta, hogy a tánclépéseket a zene hozza ki belőle, nem tanította neki senki. Amikor egy fellépésen vagy a videóklipekben szerepelt teljesen átélte magát a dalba, amit kevés előadónál láttam, látok a mai napig. Viszont az interjúkban és a magánéletében megmaradt egy szerény emberként, aki nem kérkedett soha a népszerűségével. Ellenkezőleg, inkább segített, ahol tudott a világban. Szerette a gyerekeket, az ő társaságukban érezte magát talán a legjobban, mert segítettek neki betölteni azt az űrt a lelkében, amit gyerekként nem élhetett át. A lelke egy része szerintem gyerek is maradt. Csak képzeljük el milyen lehet az hogy gyerekként nem játszhatsz a játszótéren vagy kirakózól, helyette egy csomó próbára és fellépésre kellene járnod. Ez lelkileg rosszul érintette Michael-t is, hogy nem volt soha annyi szabadideje, ami egy átlagos gyereknek jutna. Azonban az évek múltával alkalmazkodott a dolgokhoz és próbált minél több időt eltölteni saját gyermekei körében.

Személy szerint szinte az összes számát szeretem, nehéz kiemelni egyet, de talán számomra ezek érintettek meg leginkább: a 2 Bad, Dirty Diana, Give In to Me, Scream, They Don’t Care About Us és a Jam. Michael a sok lemez kiadása mellet filmekben is szerepelt, de leginkább a zene az, ami hozzá leginkább közel állt. A filmek közül kettőt említenék meg melyben Michael forgatókönyvíróként tevékenykedett. Az egyik a Moonwalker, melyben az énekes legismertebb zenéit hallhatjuk egy fantasy történettel társítva. A másik pedig a Ghosts című számának egy igazán kísérteties történet köré felépített kisfilmje.

Sajnálatos így múltidőben írni róla, mert tényleg egy olyan tisztaszívű, tehetséges embert vesztett el a popszakma és a világ, amit nehéz újra betölteni. A zenéi viszont megmaradtak az utókornak, így ha hiányozna nekünk csak hallgassuk meg az egyik számát és máris egy időutazásba csöppenünk.